Ki volt Troy Davis?
Troy Davis sorsa 1989. augusztus 19-én, nem sokkal éjfél után pecsételődött meg, Még nem volt 21 éves. Az ellene folytatott büntetőeljárás során Michael Cooper meglövésével, Larry Young bántalmazásával, valamint Mark Macphail rendőrtiszt megölésével vádolták, majd ítélték halálra.
Davis a koreai veterán Joseph Davis és a kórházi ápólónő, Virginia Davis legidősebb gyermekeként született. Szülei még kiskorában elváltak, Davis 4 fiatalabb testvérével nőtt fel a többségében afroamerikaiak által lakott Cloverdale-ben, átlagosnak mondható, középosztálybeli családban. Az iskolából korán kimaradt, de így többet segített otthon, fogyatékos húgát hordta kezelésekre, de a környékbeli gyerekek is mind bátyjukként szerették. Szakmunkásként kezdett el dolgozni, de idővel onnan is elmaradozott.
A rekonstruált események
1989. augusztus 18-a estéjén Davis egy medencés bulin vett részt a Georgia állambeli Savannah Cloverdale negyedében, ahonnan barátjával, Daryl Collins-szal távozott. Amint elhagyták a házat, egy autó hajtott el mellettük A kocsiban ülők obszcén megjegyzéseket kiabáltak , és egy lövés is eldördült, ami megsebesítette az egyik utast, Michael Coopert az állán.
Ezek után folytatták útjukat, amikor egy gyorsétterem parkolójában találkoztak Sylvester „Redd” Coles-zal, aki a parkolóban egy hajléktalannal veszekedett, a vallomások szerint az alkoholon kaptak össze. Mark Macphail szolgálaton kívüli rendőrtiszt, aki ebben az időben éppen a gyorsétteremben dolgozott biztonsági őrként, a hajléktalan védelmére kelt, és éjszaka 1 óra 15 perckor két halálos lövést kapott, egyet a szívébe, egyet az arcába. Megállapítható volt, hogy fegyverét nem akarta használni. Kilenc tanú vallomása szerint egy fehérpólós férfi előbb megütötte Youngot, majd lelőtte MacPhailt.
Másnap, augusztus 19-én Coles azt vallotta a rendőröknek, hogy Davis támadta meg Youngot, és lőtte le a rendőrtisztet. Davis aznap este a húgával Atlantába utazott.
Augusztus 20-án a rendőrök otthon keresték Davist, a házkutatás során egy vérpecsétes pólót találtak. Davis 23-án tért vissza a városba, majd megadta magát a rendőrségnek .
A büntetőeljárás és az ellentmondásos vallomások
- Troy Davis a tárgyaláson
A büntetőeljárás az amerikai jogi rendszerben egy ún. tárgyalás előtti szakasszal kezdődik, ahol egy, a tárgyaláson lévőnél nagyobb létszámú, 16-23 főből álló esküdtszék (grand jury) dönt arról, hogy a bizonyítékok elegendőek e ahhoz, hogy tárgyalást tartsanak.
A tárgyalási szakaszban mind a vád, mind a védelem prezentálja a bizonyítékait a (kisebb) esküdtszéknek, ami aztán dönt a bűnösségről, illetve a büntetésről is egyes államokban..
Az eljárás folyamán 34-en vallottak a vád oldalán, 6-an a védelem mellett. A gyilkos fegyvert a bíróság előtt a vád nem tudta felmutatni.
Coles azt vallotta, Davis lőtte le a rendőrtisztet egy 38-assal, és bár neki (Coles-nak) van ilyen fegyvere, azt még a gyilkosság előestéjén odaadta valakinek. Két tanú állította, hogy Davis bevallotta nekik a gyilkosságot. Troy Davis az eljárás során mindvégig ártatlannak vallotta magát minden vádpont tekintetében, vallomása szerint még a lövöldözés előtt elhagyta a bűncselekmény helyszínét.
1991. augusztus 30-án Davist az esküdtszék bűnösnek mondta ki, és halálra ítélte.
Az amerikai jogrendszerben, illetve az USA azon 32 államában, ahol halálbüntetés van, halálbüntetés kiszabása esetén kötelező az ügyet felterjeszteni a fellebbviteli bíróságra, esetünkben a georgiai fellebbviteli bíróságra. A védelem új esküdtszékért és új tárgyalás lefolytatásáért fellebbezett. Mindkét kérelmet elutasították, mint ahogy az USA Legfelsőbb Bírósága is elutasította Davis fellebbezését a fellebbviteli bíróság döntése ellen 1993 végén. Ezzel az ún. rendes jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, így 1994. márciusában elrendelték a kivégzését.
Davis számára ezek után az ún. habeas corpus kérelem jelentette az utolsó esélyt, mint . rendkívüli jogorvoslati eszköz.
Ez az angolszász jogi eszköz fontos ősi alapjog, e szerint a fogvatartottnak joga van ahhoz, hogy törvényes (esetünkben magától értetődően fellebbviteli) bíróság elé vigyék és meghallgassák és, az esetleges jogtalan fogva tartásból szabaduljon.
Azlap, amire hivatkozva azt állították, hogy a büntetőeljárás jogsértő volt, az volt, hogy 1996-tól kezdődően 2001-ig kilencből hét szemtanú vonta vissza eredeti vallomását, azt állítva, hogy azt a rendőrség kényszerítette ki megfélemlítéssel, fenyegetéssel.
Az első ilyen ún. certiorarit, aminek lényege a jogsértő eljárás megismétlésének elrendelése, a Legfelsőbb Bíróság elutasította, és a kivégzés napjául először 2007. július 17-ét tűzték ki.
A kivégzés második kitűzött időpontja 2008. szeptember 23-a volt, ezt két órával a kivégzés előtt ffüggesztették fel. Davis ügyvédei arra hivatkoztak, hogy az új bizonyítékokat nem vizsgálták meg kellően, és új meghallgatást kértek. A meghallgatás iránti kérelmét azonban elutasították.
A fellebbviteli bíróságok kategorikusan elutasították a megváltoztatott vallomások figyelembe vételét, amit általános közfelháborodás kísért, az Amnesty International elítélte a döntést, az Európai Uniótól XVI. Benedek pápán keresztül Jimmy Carter ex-elnökig mindenki az ügy újratárgyalását követelte.
A tiltakozásoknak és az ismétlődő kérelmeknek 2010. júniusában lett meg az eredménye, amikor kétnapos szövetségi szintű meghallgatást tartottak az ügyben.
A gyilkosság idején 16 éves Daryl Collins 1989. augusztus 19-én azt vallotta a rendőrségnek, hogy Davis lőtt rá Cooperre, ezt később visszavonta, állítása szerint az őt vallató rendőrök megfenyegették, hogy börtönbe zárják, ha nem működik együtt a rendőrséggel, ezért mondta, hogy Davis lőtt, de ezzel szemben az igazság az, hogy nem látott fegyvert azon az estén Davis-nél.
Antoine Williams is visszavonta a vallomását, amit írástudatlanként adott, nem ismerte annak a vallomásnak a tartalmát, amit aláírattak vele a rendőrök. A két tanú, akiknek vallomásuk szerint Davis bevallotta a tettét, szintén visszavonták eredeti állításaikat. Mindegyik tanú a rendőrség megfélemlítésére, kényszerre és fenyegetésekre hivatkozott.
Hárman vallották eskü alatt továbbá, hogy Coles bevallotta nekik a bűncselekmény elkövetését. A meghallgatás során azonban ezeket a bíró „hallomásból” eredő tudomásnak minősítette, és Coles vallomása nélkül, illetve anélkül, hogy neki ezek visszavonására lehetőséget nem adtak, nem fogadta el bizonyító erejűnek.
Az eredeti nyomozást lefolytató rendőrök vallomása szerint eljárásuk minden kényszertől mentes volt, az igazi tettest akarták elfogni, nem kapkodtak.
Az eljáró bíró a visszavont vallomások ellenére is bizonyítottnak látta a bűncselekmény elkövetését, így az eredeti ítélet hatályban maradt.
2011. májusában az Amnesty International és a Hit Emberei a Halálbüntetés Ellen közösen kérték a vallási vezetőket, hogy kérjenek kegyelmet Davis számára, a petíciót 2011. szeptemberéig több, mint hatszázezren írták alá.
Troy Davis válasza a magyar Amnesty aktivistáinak
A halál beállta: 2011. szeptember 21. 11:08
A kivégzés utolsó, negyedik időpontjaként 2011. szeptember 21-ét tűzték ki. Ezen már semmilyen kérelem nem segített, a kivégzést méreginjekcióval kezdték el 10 óra 53 perckor, ami 11 óra 8 perckor fejeződött be. Davis utolsó szavaiban is ragaszkodott ártatlanságához.
Csókás Erna
Amnesty aktivista
Tegyél te is az emberi jogokért – támogasd munkánkat!