Negyven éve, hogy az Amnesty International meghirdette első „sürgős akcióját” londoni irodájából, és segített kivívni egy Brazíliában fogvatartott professzor szabadságát, aki fellépett az ottani katonai diktatúra ellen.
A sürgős akciók az Amnesty több ezer támogatójának mozgósítását jelentik, akik a sürgős akció hálózat tagjai, és akik rögtön levélírásba kezdenek valakinek a kínzástól vagy bántalmazástól való megvédelmezése, szabadon engedése, vagy akár életének megmentése érdekében.
Az első ilyen sürgős akciót 1973. március 19-én hirdették meg Luiz Basilio Rossi, a brazíliai Sao Paulo-i egyetem közgazdaságtan professzorának és szakszervezeti vezetőnek a letartóztatása után.
Korábban már érkeztek aggasztó beszámolók az akkor Brazíliában hatalmon lévő katonai diktatúra intézkedéseiről a politikai ellenállás elfojtására. 1973. február 15-én este Rossi professzor otthonát körülvette a katonai rendőrség, gépfegyverekkel fölszerelkezve. Rossit minden magyarázat nélkül letartóztatták.
A körülmények szerencsés láncolatának köszönhetően ez az információ pont akkor jutott el az Amnesty-hez, amikor az amerikai kutatócsoportja engedélyt kapott az új módszer kipróbálására.
Tracy Ultveit-Moe, az Amnesty egyik kutatója, akit nyugtalanítottak a brazil beszámolók a fogságban történő kínzásokról, úgy érezte, hogy valami radikálisat kell tenni Rossi professzor védelmében. Felvetette az úttörőnek számító ötletet, hogy hirtelen árasszák el a brazil hatóságokat Rossiról információt követelő és szabadon engedését kérő levelekkel. Ez hatásosnak bizonyult.
Rossi professzort 1973. október 24-én engedték szabadon. Szabadulását követően Rossi azt mondta, hogy az Amnesty International aktivistáinak tulajdonítja ennek elérését.
Ennek az első akciónak a bámulatos sikere után más Latin-Amerikával foglalkozó kutatócsoportok is gyorsan elindították saját akcióikat, és a módszert hivatalosan is beemelték az Amnesty International kampánytechnikái közé a szervezet első, világméretű, kínzás elleni kampánya során.
1973 óta néhány rendkívül befolyásos ember érdekében hirdetett sürgős akciót az Amnesty International, köztük olyan politikai vezetőkért, mint Aung Szan Szú Kji és Václav Havel, volt csehszlovák köztársasági elnök. Kim De Dzsung is része volt egy sürgős akciónak, aki szabadulása után megkapta a Nobel-békedíjat, és Dél-Korea elnöke lett. Ám a történetek többsége „átlagos” emberekről szól a világ minden részéről, akik kiállnak az emberi jogokért saját országukban és akiknek emberi jogaik megsértésével kell szembenézniük.
Az Amnesty International ma is azért hirdeti meg sürgős akcióit, hogy információt követeljen egy eltűnt személyről, hogy kérelmezze egy igazságtalanul bebörtönzött ember szabadon bocsátását, vagy hogy megpróbáljon késleltetni egy közelgő kivégzést.
Ám egy dolog nem változott, és ez a sürgős akciók bámulatos képessége arra, hogy megelőzzön és megállítson emberi jogi visszaéléseket világszerte, immáron 40 éve.
Csatlakozz sürgős akcióinkhoz Te is!
