Fotis Filippou, az Amnesty International Európa és Közép Ázsia Regionális Kampány Koordinátora írása
„Aki nem tanul a történelemből, az arra ítéltetik, hogy újra átélje azt.” - George Santayana
Magyarországon egy budapesti bíróság bűnösnek talált három férfit egy nyolc falut érintő, roma házak ellen hidegvérrel elkövetett támadássorozatban 2008 júliusa és 2009 augusztusa között, melyek során lőfegyvereket és Molotov-koktélokat használtak. Hat embert gyilkoltak meg, köztük egy 4 éves gyermeket, és további ötöt megsebesítettek. Életfogytiglanra ítélték őket. A velük tartó, sofőrként közreműködő csapattag, 13 évet
Múlt szombaton 200 szélsőjobboldali szimpatizáns romaellenes demonstrációt tartott a Csehország keleti részén fekvő Vítkovban. 2009-ben ugyanebben a városban szélsőségesek meggyilkoltak egy 2 éves roma kislányt, miután felgyújtották családja otthonát.
A rasszista erőszakról és gyűlöletről szóló történeteket más szemmel nézem mióta visszatértem múlt heti lengyelországi utamról. Krakkóban és Auschwitzban részt vettem a második világháború során romák ellen elkövetett népirtásról megemlékező eseményekent.
Korábban már olvastam a holokausztról, megnéztem filmeket és láttam fotókat, ám a séta Auschwitzon keresztül, ahol több mint 1 100 000 embert, főként zsidókat, de romákat, hadifoglyokat és más csoportokat is futószalagon végeztek ki, valóban megrázó volt.
Becslések szerint 500 000 romát és szintót gyilkoltak meg a holokauszt alatt. Körülbelül 23 000-et helyeztek el közülük Auschwitz-Birkenauban a Zigeunerlagerben („cigány tábor”-ban), ahol a hírhedt dr Josef Mengele „orvosi” kísérleteket végzett a foglyokon. Körülbelül 20 000 roma és szintó halt meg vagy lett kivégezve a gázkamrákban itt; 2897 közülük az 5-ös számú krematóriumban 1944. augusztus 2-ának estéjén, amikor a tábort felszámolták.
2013. augusztus 2-án felvonulást tartottunk Auschwitz-Birkenauban, és egy megható megemlékezési ünnepségen vettünk részt, a ternYpe Nemzetközi Roma Ifjúsági Hálózat által szervezett emlékőrző kezdeményezés részeként. Az 5-ös számú krematóriumtól elindulva Zoni Weisz szintó származású túlélő, aki 1944-ben megmenekült attól, hogy családjával együtt Auschwitzba deportálják, és a háború befejezésekor 7 éves volt, elvezetett minket ahhoz a tóhoz, ahová több mint 100 000 ember hamvait szórták. „Ma ugyanott állunk, ahol a szeretteink közül oly sokat meggyilkoltak. Valószínűleg ez a tó a sírja az édesanyámnak, nővéreimnek és a fivéremnek” - mondta el a több mint 400 résztvevőnek - „Gyakran jövök ide. Hallgassák, milyen csendes és békés ez a hely. Még mindig nem tudom felfogni, hogy lehet ilyen csend azon a helyen, ahol mindezek a szörnyűségek történtek.”
A roma népirtásról, roma nyelven Porrajmosról („elnyeletés”) gyakorlatilag megfeledkeztek 1945 után. A romák és szintók háború alatti kiirtásával kapcsolatos ismeretek és azok hivatalos elismerése még mindig korlátozott, főleg a fiatal európaiak körében, sőt még a romák között is. Ennek orvoslására a ternYpe fiatal romákat és nem-romákat hoz össze a Roma Népirtás Emlékőrző Kezdeményezés keretében. A hálózat azért is kampányol, hogy augusztus 2-át hivatalosan a roma és szintó népirtás emléknapjává nyilvánítsák.
Idén az ötnapos program workshopok és beszélgetések segítségével hangsúlyozta az emlékezés fontosságát. Karol Parno Gierlinski lengyelországi roma túlélő az egyik workshopon így fogalmazott: „Emlékeznünk kell azért, hogy ne felejtsük el az áldozatokat, de azért is, hogy ne felejtsük el az elkövetőket; emlékeznünk kell, hogy ez ne történhessen meg újra.”
A romákat már jóval a második világháború előtt is üldözték és diszkriminálták, és az európai kormányok még utána is sokáig brutálisan léptek fel ellenük beleértve a szegregált lakhatást és oktatást, és a roma nők szisztematikus sterilizációját. A cseh ombudsman becslései szerint például 90 000 nőt sterilizálhattak erőszakkal a 80-as évek óta a korábbi Csehszlovákia területén. Ezeket a múltbeli igazságtalanságokat nem ismerték el eléggé.
Európában a romák még ma is rasszista erőszaknak és diszkriminációnak vannak kitéve az élet legtöbb területén. A romák elleni gyűlöletbeszéd és a most is folyó megbélyegzésük felkavaróan elterjedtté vált, és nem csak a szélsőjobboldali ideológia követői körében.
Tavaly júliusban például Gilles Bourdouleix parlamenti képviselő és choleti polgármester állítólag azt mondta a romákról, hogy „lehet, hogy Hitler nem ölt meg eleget”. A nyilatkozatot azonnal elítélte a Belügyminisztérium és a képviselő pártja. Januárban Bayer Zsolt újságíró, és a Magyarországon jelenleg kormányon lévő Fidesz párt egyik alapítótagja, egy cikkében „állatoknak” nevezte a romákat, akik „nem alkalmas[ak] arra, hogy emberek között éljen[ek]”. A párt részéről csak minimális tiltakozás volt látható. Olaszországban, Rómában egy nemrég elfogadott irányelv szegregált táborokba kényszeríti a romákat, míg múlt hónapban a kelet-szlovákiai Košice városában a helyi hatóságok újabb falat emeltek, hogy elválasszák a Západ lakótelepen élőket a Lunik IX lakótelepen élő romáktól. Jelentések szerint ez a 14. fal, amit roma közösségek szegregációja érdekében emeltek Szlovákiában. Romániában nemrég dokumentáltuk több száz roma család erőszakos kilakoltatását és áttelepítését elkülönített és szennyezett helyekre a város szélén. Szerbiában múlt áprilisban roma családok Belgrád Čukarica kerületéből történt erőszakos kilakoltatásáról számolt be azzal a címmel a város honlapja, hogy „A közösségi piszok eltakarítása Čukaricában”.
Több ezer roma gyerek még mindig alacsonyabb szintű oktatást nyújtó, szegregált iskolákban és osztályokban tanul olyan országokban, mint a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Görögország. Az Amnesty International Cseh Köztársaságban és Szlovákiában folytatott kutatásai során számos tanár és oktatásért felelős hivatalnok fejtette ki azon nézetét, miszerint a roma gyerekek azért kerülnek gyakran speciális iskolákba, mert genetikailag alacsonyabbrendűek.
A romákkal szembeni előítélet szélesebb körben elterjedt és elnézett Európában, mint bármely, a térségben élő kisebbséggel szemben. Ne feledjük: ez pontosan ugyanaz az előítéletesség, ami a holokauszt tragikus eseményeihez vezetett.