2011 május 12-én Belgium, Hollandia és Luxemburg aláírt egy egyezményt Koszovóval, miszerint visszafogadják a roma illetve egyéb kisebbségi csoportokat. Az Amnesty International aggodalommal figyeli a romák és az más kisebbségek képviselőinek esetleges visszatoloncolását Koszovóba, ami az egyezmény aláírásával lehetségessé válik.
A visszafogadási egyezmény aláírásával a Benelux országok figyelmen kívül hagyják a kockázatot, ami a szóban forgó kisebbség esetleges üldöztetésével jár. Mivel a koszovói lakosság többsége nem képes a koszovói roma lakosság régóta fennálló és rendszeres diszkriminációját kezelni, meg van annak a kockázata, hogy visszatérésükkor a romákat üldözni fogják, ami ellentétes “non-refoulement” - jogellenes kitoloncolás tilalmának elvével.
Az ENSZ- Menekültügyi szervezet (UNHCR) szerint különböző kisebbségi csoportoknak már ebben az évben legalább 196 tagját küldték vissza Koszovóba. További 30 fő indult el úgymond “önként”. Valójában figyelmeztették őket, hogy hagyják el az országot, és fizettek nekik egy bizonyos összeget. Némelyiküket kitoloncolással fenyegették, amennyiben nem indulnak útra „önként”. A visszatoloncoltak között a romákon kívül vannak askálik, egyiptomiak, szerbek és albánok is. Az ENSZ menekültügyi szervezete (UNHCR) ismételten hangsúlyozta, hogy csak üldöztetés vagy súlyos kár kockázata mellett tudnak visszatérni Koszovóba. Az UNHCR szerint hátrányos megkülönböztetésük következtében esetlegesen fellépő üldözés, illetve súlyos kár elszenvedése miatt számításba jöhet a nemzetközi védelmük.
Az Amnesty International felhívja a figyelmet arra, hogy a koszovói hatóságok a mai napig nem tettek szükséges intézkedéseket, melyek a kisebbségek, s legfőképpen a romák integrációját biztosítaná. “Annak ellenére, hogy közel egy éve elfogadták a törvényt és egy tervezetet, a hatóságok a mai napig nem rendelkeznek a szükséges pénzalapokkal, eszközökkel vagy a politikai akarattal, hogy gondoskodjanak a visszafogadásukról”, nyilatkozta Carmen Dupont, az Amnesty International Flandria vezető képviselője.
Az érintett miniszterek csak részben dolgozták ki a visszatelepülő személyek újraintegrálásának stratégiáját. Ezeknek a rendelkezéseknek biztosítaniuk kell egy sor alapvető jogot, így az oktatáshoz és az egészséghez való jogot. Ezen intézkedések késleltetett meghozatala jelenleg elfogadhatatlanná teszi a visszatérésüket. A kisebbségek foglalkoztatása például nagyon alacsony: a roma, askáli és egyiptomi kisebbségek munkanélkülisége eléri a 97 százalékot.
Helyi szinten kvázi egyetlenegy önkormányzat sem tett eleget a megállapodás kereteiben megállapított kötelezettségeinek. Gyakran előfordul, hogy semmilyen formában nem gondoskodnak arról, hogy biztosítsák az alapvető dokumentumokhoz való hozzájutást, holott az feltétele volna egyéb alapvető ellátásoknak.
A Koszovóban működő nemzetközi szervezetek és néhány romákkal foglalkozó civil szervezet szerint a Koszovóba visszatoloncoltaknak körülbelül 50 százaléka újra elhagyja az országot. “Addig, amíg a Koszovói hatóságok nincsenek abban a helyzetben, hogy a romák és egyéb kisebbségek alapvető emberi jogait biztosítsák, addig szisztematikus diszkrimináció kockázatának vannak kitéve, mely az ENSZ menekültügyi szervezete szerint az üldözésükhöz vezethet”, nyilatkozta Carmen Dupont. “Addig a nemzetközi közösséghez tartoznak, melynek biztosítania kell számukra a szükséges nemzetközi védelmet.”
Fordította Csíkszentmihályi Melissa, az Amnesty International Magyarország tagja, önkéntese és a Demand Dignity csoport aktivistája.
Visszajelzés: Nem csak Kelet-Közép Európban égető a roma kérdés « Malom